Dr. Fehér Zoltánné Jelencsity Anna

 Dr. Fehér Zoltánné Jelencsity Anna

Bátya, 1930. - 2007.

Az  alapítvány  létrehozója, Dr. Fehér Zoltánné Jelencsity Anna a  bátyai  Alsószálláson parasztcsaládban született 1930. szeptember 17-én.
Édesapja, Jelencsity Mihály, hogy négytagú családját el tudja tartani, 4  holdas birtokán  kívül rendszeresen  részesművelést vállalt  nagyobb gazdáktól, sőt paprikakikészítői  és batyuzó  kereskedelmi ipar-engedéllyel  is rendelkezett.  Nyáron  cséplőbandákat  szervezett,  s  azokkal   dolgozott bandagazdaként, telente pedig mint favágó a gemenci erdőben kereste meg a család tűzrevalóját. Élete során 32-szer hívták  be katonának. Édesanyja,  Szűcs Mária  az első  világháborús hősi  halott, Szűcs  Péter Pál  és Perity  Margit  leánya.

Jelencsity Anna kalocsai tanítóképzős diákJelencsity Anna a bátyai iskola majd a kiskunhalasi, utóbb a kalocsai  katolikus polgári  iskola  eminens  tanulója volt.  Kalocsán  végezte  a  tanítóképző középiskolát is,  s itt  szerezte kitűnő  tanítói diplomáját  1950-ben. A  sors különös  kegyelme  folytán  szülőfalujába  helyezték,  s  abban  az iskolában taníthatott egész  életében  (1985-ös  nyugdíjba  vonulásáig), ahol  maga  is felkészült az életre,  s még néhány  egykori tanítója is  kollégájává vált. 1956-ban  a  szegedi  pedagógiai  főiskolán  levelezőként  matematika-fizika  szakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. Ugyanebben az évben férjhez ment,  s házasságából  két  leánygyermeke  született.  Számára  a  tanítás élethivatást jelentett. A bátyai iskola az 1950-es években

Tanítványai  a  tanulmányi versenyeken  kiváló  és  jó  helyezéseket értek el, mert munkáját a  szeretet és a következetes  szigorúság  jellemezte. A  keze alól  középiskolákba került gyerekek jól  megállták helyüket. Pályája során szinte  szünet  nélkül  részt  vett különféle  továbbképzéseken.   Az 1972-ben vizsgadolgozatként    beadott   osztályfőnöki    szociometriája   ma    már történelmi tanulságokat tartalmaz. Ő maga is szervezte és irányította az  iskola osztályfőnökei  munkájának  pedagógiai fejlesztését. Számos  emlékezetes ünnepi műsort  rendezett,  sok  bemutató  órát  tartott.  Osztályait jól előkészített, többnapos kirándulásokra vitte. Többször ismerték el munkáját különféle jutalmakkal, oklevelekkel.  Az iskolában  tanárként,  a családban  feleségként, anyaként, később  példamutatóan és  odaadóan állta  meg helyét, nagyanyaként is,  pedig  gyönge  szervezetét  rengeteg  betegség  támadta  meg.  Ezek  miatt sokat kezelték  kórházakban.  Vallásos   meggyőződését,  hazája  és  a szegényparaszt  gyermekek  sorsa  iránti elkötelezettségét  haláláig megőrizte. Szóban  sokszor megfogalmazta  végakaratát,  hogy  temetésekor  ne   koszorúkat  hozzanak a gyászolók,  hanem az  azokra  szánt összegből  egy  alapítványt hozzunk  létre a bátyai  jól  tanuló iskolai   gyermekekért.  Hosszas  betegeskedés után 

2007. június 22-én örökre eltávozott a földi világból. Végakarata teljesült,  s ő  halála után  is segít  abban,  hogy  a bátyai iskolás  gyerekek számára vonzó legyen  a tanulás, a tudás.


 

 

Mi is "cookie"-kat használunk :)

Ezek közül némelyik feltétlen szükséges, némelyik pedig csak javítja az oldal működését.

Kérjük fogadja el a használatukat, mert ellenkező esetben az oldal nem biztos, hogy tökéletesen fog működni.