Fehér Zoltán publikációi

Ezen az oldalon csokorba gyűjtjük Dr. Fehér Zoltán interneten is föllelhető írásait illetve a vele készült interjúkat, könyveiről készült ismertetéseket.

 

A jobb oldalon található lista három kategóriába sorolva tartalmazza az írásokat:

Dr. Fehér Zoltán írásai

Dr. Fehér Zoltán könyvei

Interjúk, cikkek, videók

A gyűjtemény folyamatosan bővül, kérjük látogasson vissza később is!

 

Dr. Fehér Zoltán írásai

Gyermek mese? Tündérmese? Hiedelemmonda? Mítosz?
Számomra a tavalyi esztendő érdemi része Bátya települése és népi építészetehatvan év alatt gyűjtött adatainak összeállításával s az adatokból levonható
tanulságok megfogalmazásával, a szakirodalom kutatásával és beillesztéséveltelt el.

Népiségtörténet és etnikai identitás egy kétnyelvű falu természetiés társadalmi terének narratíváiban

falu népének élete összenőtt határának kialakulásával. A határ története a falunak a falu dolgozó népe által ekével, ásóval, kapával megírt története írja Eperjessy Kálmán a helytörténetírás módszertanát összefoglaló, máig el nem avult munkájában.

Tovább olvasom

 

Népvándorlás kori keleti elemek

Bátya rác néphagyományában

A Kalocsai-Sárközben található magyar-rác falu, Bátya néprajzát 1952 óta kutatom. Történetéből kiderült, hogy a 17–18. században a Balkánról érkező katolikus délszlávok rátelepedtek az itt talált maradék törzsökös magyarságra, s egy jellegzetes kettős gyökerű kultúrát hoztak létre, amely megnyilatkozott az élet minden területén.

Tovább olvasom

Meghalt Janka, s vele pusztult négy kis ártatlan csimasza is.

Janka ugyanis a Rozsdafarkú Józsi felesége volt, s nagy örömömre ez év áprilisában úgy döntöttek, hogy L alaprajzú házam biztonságosnak látszó belső szögletében fészket raknak az általam számukra odaszegelt deszkaalkotmányon.

Tovább olvasom

(Maros Pali fényképe alá)

Harminc esztendeje
állott még a szállás
kerekfejű kapufélfa
őrizte nyugalmát.

 

Tovább olvasom

 

A kötet minden tanulmányának központi kérdése az a kíméletlen, gyűlölködő harc (osztályharc), ahogyan a kommunisták a magyar parasztságot (régebben „nemzetfenntartó osztály”-ként aposztrofálták) szétverték. Megtörésük elsősorban politikai célzatú volt. A parasztság volt a gazdasági koncepciós perek első számú célpontja. A kiindulás a kulák elszigetelése.

Tovább olvasom

(A betyárvilág emlékei Bács-Kiskun megye néhány kétnyelvű közösségében)

A társadalomból kiszakadt vagy kivetett, deviáns, maguk törvényei szerint élő alakok talán legjellegzetesebb típusa volt a betyár. Emléke mély nyomot hagyott a kelet-európai népek folklórjában. Míg azonban a görög, bolgár és szerb betyárok mint a török elleni nemzeti ellenállás hősei maradtak meg a népi emlékezetben, a román, a magyar, a szlovák és ruszin sorstársaikat a társadalmi igazságtalanság elleni küzdelem hőseiként tartja számon nemcsak a népköltészet, de a ponyva- és a szépirodalom is

Tovább olvasom

(Gondolatok a bátyai paraszti önéletrajzok szerkesztése közben)

Emlékezés írásban és szóban

1952-ben, a Rákosi-korszak „fénykorában” kerültem Bátyára. Abban az évben, amikornagyon időszerűvé vált a súlyos történelmi tapasztalatokat sűrítő szólás, miszerint kutya világ, szűk esztendő, de ránk szakadt mind a kettő.Szóval ennek az évnek a szeptemberelsején vitt el engem, az újonnan kinevezett tanárt, néhai igazgatóm későbbi házigazdámhoz, a gyermektelen Szarvas G. János tizenkét holdas gazdához.
 

Hát ezt is megértük. Rekviemet mondhatunk a magyar parasztság fölött. Vigasztalhat-e vajon, hogy nemcsak a magyar parasztság szűnt meg, hiszen világjelenség az agrárnépesség csökkenése? A maradék a harmadik világban még parasztnak mondható, a fejlett országokban viszont már csak mezőgazdasági munkás, paraszti kultúra nélkül.

Tovább olvasom

A MTA Néprajz Kutató Csoportjában évtizedek óta folyik a Magyar Népmesekatalógus szerkesztése. A munkálatok során számbavett szövegek területi és műfaji megoszlásának arányait vizsgálva KOVÁCS Ágnes megállapítja, „hogy mesekincsünk gazdaságához képest a kiadott szövegek száma rendkívül csekély", továbbá, hogy aránytalan ezek földrajzi és tipológiai megoszlása.

Tovább olvasom

(Az 1965-ös kiskunsági néphitgyűjtés)

   „Keletkezik a babona meg elhal. Nem tudni honnan támad, nem tudni, mi öli meg. Csak látszik felőle, hogy egy ideig van divatja, azután elfelejtik, vagyis hogy megunják, és újabb után áhítoznak. Különös vágy, hogy valamit keresnek az egyszerű lelkek, amiben valami különöst, meg nem magyarázhatót, ha lehet földöntúlit találhatnának. Lám, mily csodálattal hallgatják az öregembert odakinn a tanyán, amikor beszéli, hogy látta, hogy a vasvilla magamagától bejött a szobába, mert volt olyan ember, aki be tudta hívni. Miért nincsen ma is ilyen ember?

Tovább olvasom

Szép ajándékot kapott Hajós népe 1998 karácsonyára a sváb lakosság betelepülésének 275. évfordulója alkalmából. Most jelent meg ugyanis a Bäumelein-Träumelein című kötet, amely az alcím szerint a falu népének mondókáit, dalait és játékait tartalmazza. Ennek alapján egy tisztán gyermekfolklór gyűjteményre gondolhatnánk. Valójában azonban ennél gazdagabb a tartalom.

Tovább olvasom


település típusa
A Kalocsa melletti kétnyelvű  (magyar—délszláv) Bátya község néhány évtizeddel ezelőtt még szálláskertes megosztott település volt. Abba az átmeneti típusba tartozott, amelyet HOFER Tamás a Kisalföldön a Vág menti Negyed község településében fedezett fel.

Tovább olvasom

Egy sárközi kertészkedő falu népének és földjének helyzete a téeszvilág után

ELADÓ KICSINY PARCELLÁK

A bátyai községi négyoldalas Hírlevélkéthetenként jelenik meg községházi sokszorosításban, s a falu minden házába eljut. A nyomtatvány a régi idők templom előttihirdetéseinek kései utódja, s a szokást máshol publikálásnak nevezeték.

Tovább olvasom

Azt hiszem, a nyomdák mindig is vonzották magukhoz a furcsa figurákat. Az olyan csudabogarakat, akik ahelyett, hogy művelnék kertjeiket, tennék, ami kell, nem átallanak leírni mindenfélét magukról meg a világról, aztán elhatározzák, hogy írásaikat kinyomtatják, nem az íróasztalfiókjába zárják, hogy sokakhoz eljussanak világmegváltó gondolataik.

Tovább olvasom

Archaikus magyar elemek Bátya kétnyelvű folklórjában

Olvasom a Kalevalát Vikár Béla klasszikus fordításában:

Tovább olvasom